Blog
"Napjaink egyre gyorsabb és mélyebb változásai, a hivatásbeli és privát élet növekvő terheit hozzák magukkal. Ezt egyre többen érzik környezetükben, de saját bőrükön is. Burnout, mobbing, depresszió, párkapcsolati és családi problémák, csak néhány következménye a növekvő terheknek, amelyek várhatóan a jövőben sem csökkennek.
Hogyan használjunk képeket beszédösztönzésre a coachingban?
A fotóknak egyetlen feladata, hogy kiváltson valamit a szemlélőből, amit megoszthat velünk.
Ismerjük a mondást: "Egy kép többet ér ezer szónál.". A valóságban még ezer szóval sem önthető szavakba sem a Mona Lisa mosolyának titokzatossága, sem a sokkoló és felkavaró hatás, amelyet például a napalmtámadás utáni vietnámi lány láttán érzünk.
Ernst Gombrich, a híres művészettörténész csavart a mondáson, amikor kijelentette: "Egy kép többet igényel ezer szónál." Ezzel arra utalt, hogy a jó képeket „olvasni” kell. Hol az igazság?
A munkahelyi pszichoterror, a munkahelyi zaklatás azaz a mobbing kifejezést kevesen ismerik, pedig sok munkahelyen előfordul, és manapság egyre komolyabb probléma. Lelki megrázkódtatáshoz, súlyosabb esetben munkaképtelenséghez vezethet. A statisztikák szerint minden 10. alkalmazott volt már munkahelyi zaklatásnak kitéve, és a magyar munkavállalók 7%-a érintett.
Egy-egy kudarc, sikertelen munkahelyi szituáció, rosszul sikerült megbeszélés, alul teljesítő tréning után kinek jutott már eszébe, hogy az okok az érzelmi intelligencia alacsony mértékéhez is vezethetnek? Alig van olyan ember, aki ne lett volna kíváncsi az IQ-jára, és akár titokban is, de kitöltött már egy-egy intelligenciatesztet, magas eredményeket produkálva pedig ezzel még büszkélkedett is. De mi a helyzet az érzelmi intelligencia szintünkkel? Ezt is tudjuk mérni? Ki az, aki már megpróbálta kideríteni, hogy az érzelmi intelligenciája milyen mértékű?
A legtöbb vezető szembesül azzal a problémával, hogy a munkatársai egy idő után nem lelkesednek kellőképpen feladataikért. Sokkal több időt vesz igénybe egy-egy munkafázis, mint korábban, ami akár komoly anyagi veszteséget is jelenthet a cégnek.
Arról már írtunk róla, mi is az a gamification (játékosítás) és hogyan tudja ezt egy HR szakember hasznosítani a toborzás, motiválás, vállalati képzés stb. folyamataiban. Most a gamification vevőszerző, vevő megtartó, márkaépítő lehetőségeit bemutatjuk be röviden.
Arról már írtunk, hogy a gamificationt (játékosítást) hogyan és mire használja a HR szakember, a tréner, a cégvezető vagy a marketing vezető.
Most azonban egy teljesen más terület, az oktatás gamifikációs lehetőségeit bemutatjuk be röviden: hogyan lehet játék a janulás vagy játszva tanulás.
Gamification, a forradalmi újdonság!
Annyira új, hogy a magyar szóhasználatban még alig találkoztunk vele. Viszont szinte biztos, hogy a gyakorlatban használtuk, de nem tudtuk, hogy gamifikációról van szó. De mi ez az újdonság?
