Blog
A csoportdinamika jelensége rendkívül fontos hatóerő, mely minden csoportot jellemez, függetlenül attól, hogyan élik meg, egyáltalán észlelik-e a csoport tagjai. Alapvető tényező, mint például az időjárás. Felfedezése a 20. század közepére tehető és többek között Kurt Lewin amerikai-német szociálpszichológus nevéhez fűződik, aki egyike a modern társadalmi-, szervezeti- és alkalmazott pszichológia úttörőinek. Európában, német nyelvterületen közel azonos időpontban indultak a csoportdinamika kutatások, így a módszer és technikák kidolgozása is.
A Kids’Skills egy speciális gyermeknevelési módszer, kvázi rövidterápiás beavatkozás, melyet többek között a megoldásközpontú és narratív pszichoterápiás iskolák ihlettek, végül az 1990-es években Ben Furman és munkatársai kísérletezték több száz gyerek és családjaik, nevelőik bevonásával Helsinkiben. Magas a hatékonysága, elég gyors és könnyen elsajátítható konkrét lépésekből áll, ezért Finnországban néhány év alatt nagy karriert futott be. Azóta is sikerrel alkalmazzák gyerekek különféle érzelmi, viselkedési és magatartási zavarainak megoldására iskolai és otthoni környezetben egyaránt.
Honnan jön az a kitartás, mely továbbhaladásra ösztönöz, amikor már épp feladnánk?
Mi is mozgat minket tulajdonképpen? Ez a mélyreható, láthatatlan láncszem: a motiváció.
CHALLENGING COACHING VEZETŐKNEK
A coaching eszközök vezetői körben való alkalmazása mára már elterjedt szemlélet, mellyel a vezetők jobbá tehetik a mindennapi munkát és kedvezően befolyásolhatják pl. a munkavállalói elégedettséget is. A coaching technikák jó használhatók célkitűzések megfogalmazásában, karriertervezésben, munkatársak motivációjáról való beszélgetésben, teljesítménynövelésben, továbbá számos olyan területen, melyben a vezető fejlesztő szakemberként is fellép.
Sok tréningrésztvevőt foglalkoztat a kérdés, hogyan kell a hétköznapokban a lobbanékony, indulatos vagy agresszív konfliktuspartnerrel megfelelően bánni. Ehhez nyújt segítséget a következő gyakorlat, mely során a csoportból származó konkrét esettanulmányokat dolgozzák fel. A résztvevők a kényes konfliktushelyzetek kezelésénél védett keretek között próbálhatják ki saját spontaneitásukat és rugalmasságukat, és egymástól is tanulhatnak.
Kiégett állapotba (burnout) számos dolog miatt kerülhetünk. A legfontosabb viszont, hogy felismerjük, és időben tegyünk ellene, sőt, előzzük meg, ha tapasztalunk magunkon egy-két kiégésre utaló jelet. Az egyik kulcsfontosságú lépés a körülöttünk, bennünk kialakult káosz rendezésére a megfelelő időgazdálkodás. A prioritások felállítása valószínűleg senkinek nem újdonság, ám a mindennapok taposómalmában könnyen elveszíthetjük az ösztönös rangsorolás képességét...
A szerzőpáros mindkét tagja nagy szakmai tapasztalattal rendelkező tréner. Mint írják, könyvük célja az, hogy áttekintést adjanak arról, hogyan használható a tranzakcióanalízis könnyen érthető és mégis komplex koncepciói a coaching során. (...) A Tranzakcióanalízis a coachingban egy jól használható eszköz lehet bármely coach számára, hogy hatékonyabbá váljanak az ülései. De nem csak ők, hanem minden, emberekkel foglalkozó szakma képviselői: vállalatvezetők, értékesítési területen dolgozók, pedagógusok, orvosok is hasznosíthatják a könyvben szereplő ismereteket.
A provokatív terápia, coaching vagy mediáció elnevezés óhatatlanul az ügyfél földbe döngölését, sokkolását, megszégyenítését juttatja eszünkbe. Legalábbis a hazai gyakorlatból ítélve a legtöbben könnyen erre asszociálnak. Pedig a könyvből kiderül, hogy egészen másról van szó. Felszabadító nevetésről, önkorlátozó szokásaink, rögzült sémáink felismeréséről.
MOBBING – a munkahelyi pszichoterror című szakkönyvünk azoknak a segítőknek szól, akik a mobbing áldozatoknak szeretnének megoldást nyújtani. Ajánljuk pszichológusoknak, pszichoterapeutáknak, tanácsadóknak, szociális munkásoknak és szociálpedagógusoknak, trénereknek, coachoknak - akik munkájuk során szeretnék felismerni a mobbing áldozatokat és számukra segítő megoldást nyújtani. A kiragadott részlettel szeretnénk megcsillantani a könyv értékes szakmai mivoltát.
Az ügyfél, K. vonzó, dinamikus és vidám nő.
Meg van róla győződve, hogy bizonyos kor fölött egyes dolgok már nem mennek olyan könnyen... Példája világosan mutatja, hogy ha nem lép fel külső szükségszerűség, az ember milyen nagy akadályokat képes saját maga elé gördíteni.
A gyermekekkel és fiatalokkal dolgozók körében is – annyi önfeláldozás és hivatástudat ellenére – szűkösek az erőforrások: kevés idő alatt rengeteg, a keretekből és a saját elköteleződésből eredő elvárásnak próbálunk megfelelni. Különösen jól jöhet ezért ebben a környezetben (is) a megoldásfókuszú brief coaching felhatalmazó szemlélete... (...)
A coachingban – hasonlóan a művészethez – a szórakoztatás és a komoly tartalom nem választható szét élesen. Éppen ellenkezőleg, minden irodalombarát tudja: a nagyszerű regények mindig szórakoztató regények is. A tartalmi mélység szórakoztató formát igényel, hogy elérje az embereket. Így van ez a coachingban is.
"A reziliencia azt a tulajdonságunkat jelöli, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a terhelő élethelyzetek ellenére is képesek legyünk megőrizni belső egyensúlyunkat, és a krízishelyzetekből is fel tudjunk állni, újra teljes életet tudjunk élni. (...) Mintegy pszichikai immunrendszer, amely segít bennünket a mindennapokban, de a rendkívüli helyzetekben is."
Ismerjük a mondást: "Egy kép többet ér ezer szónál". A valóságban még ezer szóval sem önthető szavakba sem a Mona Lisa mosolyának titokzatossága, sem a sokkoló és felkavaró hatás, amelyet például a napalmtámadás utáni vietnámi lány láttán érzünk. (...) A képek és a szimbólumok hatékonyabb tolmácsok a szavaknál, hiszen képekben gondolkodunk, a szavak ezeknek csak leírásai.
A munkahelyi pszichoterror, a munkahelyi zaklatás azaz a mobbing kifejezést kevesen ismerik, pedig sok munkahelyen előfordul, és manapság egyre komolyabb probléma. Lelki megrázkódtatáshoz, súlyosabb esetben munkaképtelenséghez vezethet. A statisztikák szerint minden 10. alkalmazott volt már munkahelyi zaklatásnak kitéve, és a magyar munkavállalók 7%-a érintett.
AVAGY AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIÁNK AZ ÉRTELMI KÉPESSÉGÜNKNÉL (IQ) IS FONTOSABB?
Egy-egy kudarc, sikertelen munkahelyi szituáció, rosszul sikerült megbeszélés, alul teljesítő tréning után kinek jutott már eszébe, hogy az okok az érzelmi intelligencia alacsony mértékéhez is vezethetnek? Alig van olyan ember, aki ne lett volna kíváncsi az IQ-jára, és akár titokban is, de kitöltött már egy-egy intelligenciatesztet... (...) De mi a helyzet az érzelmi intelligencia szintünkkel? Ezt is tudjuk mérni?
A legtöbb vezető szembesül azzal a problémával, hogy a munkatársai egy idő után nem lelkesednek kellőképpen feladataikért. Sokkal több időt vesz igénybe egy-egy munkafázis, mint korábban, ami akár komoly anyagi veszteséget is jelenthet a cégnek. (...) Az igazán sikeres cégvezetők legfontosabb tulajdonságai közé tartozik, hogy munkatársaikat elképesztő módon képesek motiválni.
Egy üzletben a siker azon múlik, hogy elnyerjük és fenntartsuk a vásárlók és vevők érdeklődését. Mivel ténylegesen a fogyasztók évről évre egyre növekvő mennyiségű időt töltenek játékokkal, a gamifikáció nyújtja a legjobb eszközöket az emberek kötődésének megteremtésére és fenntartására.
Nemcsak az üzleti életben, hanem az élet más területén is technológiai változások történnek, és így van ez az oktatásban is. A modern eszközöket felhasználva bővül az oktatási eszközök, alkalmazások köre is. Az oktatás területén is nagy sikerrel valósítható meg a gamification, a diákok motiválására, a tanulási folyamata elősegítésére... (...)
A HR, tréner, coach szakma már réges-rég felismerte, hogy a munkahelyi szituációk játékos környezetbe helyezésével, egy-egy tréninggyakorlat segítségével a készségfejlesztés, problémamegoldás sokkal sikeresebb.