Kreatívitás a coachingban. Miért ne lehetne a coaching szórakoztató és kreatív?

Kreatívitás a coachingban. Miért ne lehetne a coaching szórakoztató és kreatív?

„Minden ember olyan, mint egy ház. Mielőtt az első coaching megkezdődik, ön zárt ajtó előtt áll. Csak egyvalaki nyithatja meg önnek: az ügyfél. Hogy mely szobákból áll az élete, milyen témákat tárol ott, és milyen ablakokból tekint a világra, ő mutathatja meg. Vagy még ő sem, hiszen mi a garancia, hogy kellő távolságból szemléli az életét? A hangos témák háttérbe szorítják az érdemi kérdéseket. Tehát olyan módszerekre és kérdésekre van szüksége, amelyek a figyelmet gyorsan a lényegre terelik. Minél kreatívabban szólítja meg az ügyfeleit, annál nyitottabban fognak válaszolni.

Minden coachingból válhat felejthetetlen élmény, szellemi kaland. De a legtöbb esetben még mindig a józanság és a konvenciók uralkodnak. Mert hát egy coachingnak nem kell-e szaktudásbeli követelményeknek megfelelni? Nem számszerűsített eredményeket kell-e hoznia – és mindennek nem feltétele-e a komolyság, amelyet a gyermeki játékosság veszélybe sodorna?

Ez a gondolatmenet a coachingot folyóként kezeli, melynek két partja van, és a coachnak választania kell közülük. Állhat a komoly, józan és méltóságteljes oldalra. Vagy fordulhat a játékos, gyermeki és spontán part felé. De mi történik, ha a víz szélessége megengedi, hogy egyidejűleg mindkét parton megvesse a lábát? Mi van akkor, ha önnek sikerül egyszerre játékosnak és komolynak lenni? Játékosnak, hogy az ügyfelet ellazítsa és új gondolatokat ébresszen benne; és komolynak, hogy a coaching-folyamatot felelősen végigkísérje, és gondoskodjon a gyakorlatba való átültetésről? Ez lenne a tökéletes coaching!

A coachingban – hasonlóan a művészethez – a szórakoztatás és a komoly tartalom nem választható szét élesen. Éppen ellenkezőleg, minden irodalombarát tudja: a nagyszerű regények mindig szórakoztató regények is. A tartalmi mélység szórakoztató formát igényel, hogy elérje az embereket. Így van ez a coachingban is. Az elme játékos holdutazásait komoly munka alapozza meg. De ennek nem szabad kiütköznie. Az ügyfelek számára semmiképp!

Csak ha sikerül önnek elérnie, hogy egy személy agya alfaállapotba kapcsolódjon, és a kogníciója túljusson a megszokott partokon – csak akkor érhet el átütő eredményt. A kreativitáskutatás tudja, hogy a legeredetibb gondolatok nem készakarva érnek, hanem váratlan pillanatokban: ha a strandon szunyókálunk, az erdőben kocogunk, vagy éjjel az üres autópályán vezetünk.

De nemcsak a hogyan, hanem a hol is meghatározza az eredményességet. A nem hagyományos coachingot nemcsak a hagyományos helyeken kellene folytatni. Az irodákon és tárgyalókon kívül sok más lehetőség létezik: milyen lenne például, ha az ügyfelével egy repülőtérre mennének, hogy szárnyaljanak a gondolataik? Ha kocogni menne vele, hogy a kreativitást is ügetésre késztessék; az erdőbe, a dolgok gyökerét kutatni; a vidámparkba, ahol az óriáskerékről letekinthet az életére, vagy a játszótérre, ahol ugyanazzal a könnyedséggel alkothat megoldásokat, mint a gyerekek homokvárat?”

Részlet Martin Wehrle: 50 kreatív coaching ötlet című, a Z-Press Kiadó gondozásában hamarosan (2015. április elején) magyarul is megjelenő könyvéből.

Tartalomhoz tartozó címkék: Blog
A hónap könyve