Hogyan ismerjük fel és segítsük a mobbing elszenvedőit?
A munkahelyi pszichoterror, a munkahelyi zaklatás azaz a mobbing kifejezést kevesen ismerik, pedig sok munkahelyen előfordul, és manapság egyre komolyabb probléma. Lelki megrázkódtatáshoz, súlyosabb esetben munkaképtelenséghez vezethet. A statisztikák szerint minden 10. alkalmazott volt már munkahelyi zaklatásnak kitéve, és a magyar munkavállalók 7%-a érintett.
A mobbing definíciója
A mobbing viselkedést a ’80-as években kezdték el kutatni és tanulmányozni, majd megalkotni a mobbing áldozatok kezelésének kidolgozását. A „mobbing” vagy „mobbolni” fogalmak az angol „to mob” igéből erednek, és azt jelentik, hogy „valakit megtámadni, valakinek nekiesni, szidalmazni”. Mobbing alatt olyan, konfliktussal terhelt munkahelyi kommunikációt értünk, amikor a gyengébb, zaklatásnak kitett személyt megalázzák, egy vagy több személy rendszeresen, hosszú időn keresztül kirekeszti, közvetlenül vagy közvetve támadja.
Megszokottnak tekinthetők az egyre bővülő feladatok és a teljesítmény növelését célzó összevonások, a határidő és a döntéskényszer állandó nyomása, a minél gyorsabb kommunikáció, és rendszeres továbbképzések iránti magas személyes elvárások. Egyre hangsúlyosabban kerül előtérbe a lelki és szocioemocionális megterhelés, és ez nem csupán a pszichológusokban veti fel a kérdést: a munka tényleg megbetegít? A mentális betegségek egyre gyakrabban vezetnek munkaképtelenséghez. A megváltozott munkafeltételekből eredő megterhelések a konfliktusok táptalaját képezik, és egészségügyi kockázatokat teremtenek. Ezzel összefüggésben kerül napirendre a mobbing problémája.
A mobbing alkalmi előfordulási értéke 8-10 százalék, míg negatív munkahelyi társas viselkedéssel a munkavállalók 10-20 százalékának kell szembesülnie.
Ez a modern munka világának jelensége nemcsak a munkavégzést befolyásolja (demotiváltság, alulteljesítés, koncentráció zavar stb.), hanem esetenként jelentős, nem utolsósorban egészségügyi következménnyel is sújtja az érintetteket (feszültség, idegesség, alvászavar, fejfájás, fülzúgás, depresszív hangulat stb.).
Az Európai Unió is célul tűzte ki, hogy visszaszorítja a munkahelyi pszichoterror jelenségét. Nyugat-Európa egyes országaiban már törvényekkel is küzdenek ellene. A mobbing tehát munkahelyi veszélyforrásnak minősül, és úgy vélik, hogy a jelenség az alapvető emberi jogok ellen elkövetett bűncselekmény. Svéd- és Németországban már megszületett az ilyen munka- és büntetőjogi esetekre vonatkozó törvény. Németországban internetes segélyközpont létezik az "áldozatok" számára. Ez a portál hasznos tanácsokat ad ahhoz, hogyan kerülhetők el a konfliktushelyzetek, illetve miként kell feldolgozni a magánéletre is kiható negatív eseményeket. Németországban megközelítőleg évente 12,5 milliárd euró a mobbing okozta teljesítménykiesés.
A mobbing eltérően érinti a munka világának különböző ágazatait. Ezek közül is jelentősebb arányban fordul elő a közigazgatásban, bankszférában, iskolarendszerben, egészségügyben. Jóval ritkábban fordul elő a közlekedés és kereskedelem, a vendéglátás, az építőipar, az energia- és vízszolgáltatás, valamint a mezőgazdaság ágazataiban.
A mobbingáldozatok segítésében, kezelésében pszichológusok, pszichoterapeuták, tanácsadók, szociális munkások, szociálpedagógusok jelentős feladatot látnak el.
Magyarországon a kezelés és megelőzés még gyerekcipőben jár, nem igazán alakult még ki az intézményrendszer és a szakember ellátás. A munkavállalók jogi szabályozása is kevésbé kidogozott, jelenleg a a munkavédelmi törvényen kívül az egyenlő bánásmód követelményéről szóló 2003. évi CXXV. törvény tartalmaz a munkahelyi mobbinggal kapcsolatos meghatározásokat.
Ha többet szeretne tudni a témáról, módszereket, technikákat, feladatokat, esetleírásokat keres ► MOBBING - a munkahelyi pszichoterror
