Mobbing - a munkahelyi pszichoterror

MOBBING
Gyakorlati kézikönyv a munkatársak közötti problémák felismeréséhez és kezeléséhez

Nem szokás róla beszélni, ám létfontosságú kezelni!

A MOBBINGRÓL 

A mobbing olyan konfliktussal terhelt munkahelyi kommunikáció, amelyben valakit a kollégái vagy felettesei közvetlenül vagy közvetve támadnak (kirekesztenek, sértegetnek vagy egyéb módon zaklatnak, esetleg megaláznak) gyakran és ismétlődő jelleggel (min. hetente egyszer) hosszú időn át (min. fél éve - egy-két eset még nem mobbing). Gyakran válnak célpontokká a visszahúzódó, önmagukért kiállni kevésbé képes, ám érzékenyebb kollégák, személyek, akiknek önértékelésében a munka területe kiemelt fontosságot kap.

A mobbing megjelenési formái nagyon változatosak, íme néhány példa:

► Szervezeti intézkedések: hatáskör- vagy munkafeladatok megvonása, értelmetlen megbízatások, önbecsülést sértő feladatok...
► Szociális elszigetelés: kiközösítés, kommunikációs lehetőségek korlátozása, "bűnbakképzés"
► Személy és magánélete elleni támadás: pletyka, nevetségessé tétel, gúnyolódás, cégen belüli hírnév csorbítása...
► Verbális agresszió: folytonos kritika, egész csapat előtti megalázás, kiabálás, becsmérlés
► Szélsőséges esetben fizikai agresszióval való fenyegetés

A mobbing jellemző okai:

► Szervezeti átalakulás, munkaintenzitás növekedése → fokozódó nyomás, frusztráció, romló munkamorál
► Inkompetens vezetői magatartás
► Elégtelen munkahelyi információáramlás, átláthatatlan szervezet, ellentmondó utasítások
► Szerepkonfliktusok - homályos, zavaros hatásköri helyzet

A mobbing lehetséges következményei

Céges szinten: rossz munkamorál, fokozódó teljesítménycsökkenés, csökkenő bevételek, fokozódó fluktuáció, szervezeti problémák, válságtünetek
Egyéni szinten: erős stressztünetek, ingerlékenység, koncentrációs nehézségek, akaratgyengeség, tehetetlenség érzés, szomatizációs tünetek pl. alvászavarok, krónikus fej- és/vagy hátfájás stb.

A könyv felépítése

I. rész: A MOBBING jelenségének részletes leírása: elmélet | egészségügyi hatások | a megelőzés szempontjai | a segítségnyújtás lehetséges csatornái | a mobbing "diagnózisának" felállítása, osztályozás
II. rész: A MOBBING kezelésének módszertana: a motiváció és jövőperspektíva tisztázása | célmeghatározás | kiút a mobbing hálójából

Módszerek, technikák, feladatok, esetleírások

► A munkától való kellő távolság kiépítése (kikapcsolódás, sport, a figyelem elterelése...)
► Megértés (17 gyakorlat → pl. konfliktusmodell, viselkedéselemzés, igény- és erőforrás-elemzés, ön- és idegenkép stb.)
► Döntés (6 különböző technika ennek elősegítésére → pl. döntési fa, a kétszékes technika stb.)
► Cselekvési stratégiák (16 gyakorlat → pl. konstruktív kommunikáció, a harag leküzdése, örömháztartási tréning, stb.)
► Értékelés

Kinek szól a könyv

Ez a kézikönyv azoknak a segítő szakembereknek szól, akiknek feladata a mobbing áldozataiknak felismerése, diagnosztizálása és használható, terápiás hatású megoldásokat kívánnak nyújtani az érintetteknek a munkahelyen belül vagy azon kívül. A magyarországi statisztikák szerint minden 10. alkalmazott volt már élete során valamilyen szintű munkahelyi zaklatásnak kitéve. Ennek ellenére a jelenség felismerése, kezelése és prevenciója még gyermekcipőben jár, nem alakult ki az intézményi ellátás, alig képződnek erre szakosodott szakemberek. Ebből kifolyólag ez a terület még számos kiaknázatlan lehetőséget kínál különösen az alábbi szakmák képviselői számára:

►Coachok, trénerek ►HR szakemberek ►Vezetők (kompetencianövelés) ►Tanácsadók (pl. üzemi tanács, szakszervezeti bizalmi stb.) ►Mediátorok ►Szupervizorok ►Üzemorvosok, háziorvosok ►Pszichológusok, pszichoterapeuták ►Jogi tanácsadók

Fokozott mobbingveszélynek kitett munkakörök, munkahelyek:

Alapvetően minden olyan munkahelyen megjelenhet a mobbing, ahol kevés az esély, hogy új vagy adott szakmán belül különb munkahelyet találjon valaki (pl. közigazgatás, egészségügy, közoktatás és hasonlók). Ahol erős a teljesítményorientáltság (pl. bankok, multik), ebből fakadóan a frusztráció, irigység és a bűnbakkeresés, dogmatikus szabályok vannak, hibás és/vagy inkompetens vezetői magatartás uralkodik (pl. a konfliktusokat túl későn érzékelik, igyekeznek ezeket kerülni stb.), bizonytalan kompetencia- és felelősségvállalási határok merülnek fel, ezáltal munkaszervezési problémák adódnak stb.

►Közszolgálati szféra ►Egészségügyi dolgozók ►Banki szektor ►Nagyvállalatok, multicégek ►Szociális szféra ►Köznevelés, közoktatás, pedagógusok ►Egyházak

SZERZŐK

Josef Schwickerath és Moritz Holz pszichoterapeuták

Ez a munka a berusi AHG klinikán - a Pszichoszomatikus Orvoslás és Magatartásgyógyászat Európai Központjában - a munkahelyi zaklatás áldozataival folytatott terápiás tapasztalatok alapján született meg, több mint 15 év alatt. Az ún. terápiás koncepció a klinikai munkából alakult ki a mobbingkutatás hozzájárulásával, melyből a szerzők Zapf (1999) és Leymann (1993a, 1996a, stb.) munkáit emelték ki.